Belső forrás

Belső Forrás 
az a középponti erő, ami ott van mindannyiunkban.

Ebből élünk, de nem tudjuk és nem is figyelünk rá, kívül keressük a forrásokat. Azok működnek is ideig óráig, de előbb utóbb rájövünk, hogy valami hiányzik. A szülői kéz (anyai simogatás), a kedves tekintete, a pénzes állás, a sikerese munka, a hatalom íze  - sok minden van. Persze ez csak a szokványos felületek, van még sok minden itt ezen a földi síkon, melyekből erőt merítünk: egy hősies, lázadó vagy szerelmes film, történet, könyv; egy szenvedélyes, pergő ritmusú vagy épp mély érzelmeket megpendítő dal, zeneszám; egy új felfedezés, találmány, lelet; vagy szép tájak, sport teljesítmény; szeretteid sikerei; bölcs gondolatok, mély összefüggések felismerései stb.

Ezek fontosak az úton, de mind mind azt kellene, hogy szolgálják, hogy a kívülről független belső forrásra leljünk rá, ahhoz vigyen közelebb. Ahhoz, amiből ered a létünk, a lelkünk, ami lényünk eredője. Amire a személyiség csak ráburkolódott sok-sok kéreggel, melyet az évek, a hatások, az impulzusok alakítottak, félelmek, szeretetek szégyenek, örömök, dühök, ellágyulások által. Ez a közép, az a centrum, a mag az Önvaló, a szikra és még sok neve van. De nem név a lényeg, hanem hogy figyelünk-e rá, keressük-e szűntelen, szakadatlan, fáradhatatlan hévvel. A szerelemben, a hivatásban, a bölcsességben, a hősies tusakodásban, a szomjúhozásban, a megfáradásban....         .........Belső Forrás