2010. szeptember 7., kedd

A tisztánlátás mantrája I.


Reflexiók a 2013: Mayan Sunrise című könyv alapján.

A TISZTÁNLÁTÁS MANTRÁJA

I claim love and light in all-ways as I  recognize the infinite and trust myself

Szó szerinti, elsőre kissé nyers fordítás:

"Kinyilvánítom a szeretetet és a fényt minden úton és módon, azáltal, hogy felismerem a végtelent és bízom önmagamban."                    

ELSŐ LÉPÉS:

KINYILVÁNÌTÁS 
(To Claim)

Kinyilvánítom, kifejezem, kérem, igénylem a tisztánlátást. Kérem - önmagamtól.

"A valódi tisztánlátás esszenciája azon az erős bázison alapul, hogy kinyilvánítod önmagad ajándékát és megtapasztalod azt, azon az egyszerű, ám időnként mégis kihívásokkal teli felismerésen keresztül, hogy ELÉG VAGY ÚGY, AHOGY VAGY. Ismerd fel szeretettel hogy ennek a világnak a tapasztalata AJÁNDÉK a számodra, melyet bármikor kibonthatsz, s amely független azoktól a nehézségektől, melyeket esetleg a külvilágban tapasztalsz a mindennapjaidban. 
Ma felébredtél! Ez tehát egy jó nap. Hajlandó vagy elfogadni ezt az igazságot?"

(Sri Ram Kaa és Kira Raa: 2013: Mayan Sunrise, Ulysses Press, 2010, 27. o. - The Clarity Mantra from the Esse-Nah, fordítás és kiemelés tőlem)



Ezt az élményt sok tanítás az "ÉN VAGYOK" állapotaként írja le. Minden azzal kezdődik, hogy hajlandó vagy felismerni saját fényed, saját erőd. Reggel, miután felébredsz, végy egy mély lélegzetet és hívd elő ezt az ajándékot: a csodát, amely Te magad vagy. Itt vagy, a Földön, ÉLSZ, s ma egy új nap kezdődik! JELEN kívánsz-e lenni Önmagad számára? Gyakorolj! Ha nem megy, mosolyogj és gyakorolj tovább! :)

Ez maga a mester-energia! Számtalanszor hallottuk már a tézist, hogy "önmagunk mesterei vagyunk". Mit is jelent ez valójában? Szeretem a  magaslatot, szeretek felmenni egy hegy- vagy akár egy dombtetőre  vagy ha éppen nem tehetem, csak valahová magasra, s onnan élvezni a megújult perspektívát. Csodálatos, felemelő érzés. A kinyilvánítás nagyszerű gyakorlata - s nem kell hozzá hegyet mászni, bár remek dolog mindezt egy kirándulás során, kinn a természetben is rendszeresen megismételni, de ha nincs rá módunk, gondolatban is mehet -, ha bármikor a nap folyamán magad elé képzeled a következőt: egy magas hegy tetején állsz, lábad erősen megveted az alattad lévő sziklatömbön, mélyen lélegzel a friss levegőből, s ott -  magadban vagy hangosan - erővel kijelented: "ÉN VAGYOK!"

Na, milyen érzés? ;)

Nyilvánítsd ki magad!





0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése